Fiam és a menhelyi kutyák

menhelyi kutyus

Néhány hete elpusztult a hűséges kutyánk, ami már nagyon idős volt. Hű társunk volt már hosszú évek óta, így az elvesztése nagyon megviselt bennünket! Szomorúak voltunk miatta, amit gyermekeim is láttak rajtunk. Mondták, hogy hoznak egy másik kutyát, de azt mondtam, hogy az már nem lesz olyan kutya, mint ami nekem volt! Néhány napja viszont fiam felhívott, hogy a hétvégén eljönnek látogatóba. Ritkán jönnek, nagyon elfoglaltak, így feleségemmel örömmel vettük, hogy láthatjuk Őket. Persze, nagy volt a készülődés, főzés, sütés. Eljött a hétvége, mi pedig már nagyon vártuk, hogy mikor jönnek a gyerekek az unokákkal. Nagy volt az öröm, amikor megálltak a ház előtt, és kiszálltak az autóból! Aztán egyszer csak megpillantottam az én hűséges kutyámat, ahogy kiugrott a kocsiból! Ez nem lehet, mondtam fiamnak! Ez a kutya ugyanúgy néz ki, mint ami nekünk volt, csak egy picit fiatalabb! Látod apa, újra itt van a hűséges társatok! Honnan szerezted, kérdeztem Tőle. A menhelyi kutyák közül való, ami az orokbefogadlak.hu oldalon található.